Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 13.07.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: Markó Béla államminiszter, az RMDSZ szövetségi elnöke - Növekedik a jelentõsége a parlamenti fórumnak
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=242&menu=
Konzultációt folytattunk. A miniszterelnök is ennek minõsítette a megbeszélést. Ami ennél fontosabb: megegyeztünk abban, hogy ezt az elsõ megbeszélést júliusban, majd augusztusban újabb, az RMDSZ és a magyar kormány képviselõi közötti konzultációk követik.
Milyen témákat érintett ez a konzultáció?
A Szülõföld Alap felépítését, az összmagyarság számára elsõdlegesen fontos kérdéseket, oly módon, hogy augusztus végéig alakuljanak ki a konkrét elképzelések. Tulajdonképpen a határon túli magyar szervezetekkel folytatott konzultációsorozat keretében ez az elsõ, ugyanis a miniszterelnök kétoldalú megbeszéléseket kíván folytatni néhány más határon túli magyar szervezettel is.
Melyek voltak a magyar miniszterelnök és melyek az Ön által megjelölt prioritások?
Alapvetõen nem különböznek az álláspontok. Gyurcsány Ferenc úgy véli – és ezzel én is egyetértek –, hogy mivel az elmúlt 15-16 esztendõben a magyar közösségek helyzete változott, újra kell gondolni a prioritásokat. Számunkra az a legfontosabb, hogy ezeket a közösségeket a szülõföldjükön lehessen versenyképessé tenni az elkövetkezõ idõszakban. Az erdélyi magyarságnak az Európai Unióban kell versenyképessé válnia, hiszen Románia hamarosan, remélhetõleg 2007. január 1-jén csatlakozik.
A miniszterelnök szerint kiemelten kell figyelni a szórványban élõ magyarságra, hiszen az ott élõk nehezebb helyzetben vannak. Ezzel egyetértettünk és hozzátettük, hogy a szórványmagyarság számára konkrét intézményeket kell létesíteni. Az RMDSZ elkezdte a szórványkollégiumok, oktatási intézmények létesítését, és ezt a magyar kormány segítségével szeretné folytatni. Errõl részletesen beszéltünk.
Ön azt nyilatkozta, egyetért azzal, hogy a HTMH átkerüljön a Miniszterelnöki Hivatalhoz, de nem ért egyet ennek elsorvasztásával, megszüntetésével. Kifejtette ezt a miniszterelnöknek? Hogyan vélekedett errõl a kérdésrõl Gyurcsány Ferenc?
Elmondtam, hogy egyetértünk a változással, de nem értünk egyet a csökkentéssel. A HTMH-val kapcsolatban valóban az a véleményem, hogy sokkal inkább a Miniszterelnöki Hivatalban van a helye, mint a Külügyminisztériumban, de azt is közöltem a miniszterelnökkel, hogy továbbra is szükségünk van egy olyan intézményre, amely biztosítja a folyamatos kommunikációt, amelynek rálátása van a határon túli magyar közösségekre, és amely közvetíti felénk a magyar kormány politikáját. Gyurcsány Ferenc arról biztosított, hogy ez a terület a szakállamtitkárság keretében továbbra is megfelelõ súlyt kap. Én úgy gondolom, várjuk ki, hogyan fog ez mûködni. Úgy fogalmaztam, hogy a puding próbája az evés.
Hallottuk a nemzetpolitikával kapcsolatos elveket, de alig ismerjük a konkrétumokat. Felröppentek olyan hírek, hogy megszûnnek a közalapítványok. Beszélt errõl Önöknek a magyar kormányfõ?
Én úgy értettem, már eldöntött tény, hogy a közalapítványok egy része vagy nagy része megszûnik. Ezzel kapcsolatban nekünk az volt a kérésünk, hogy a Szülõföld Alap, amely átveszi majd a közalapítványok funkcióit, kapja meg az ehhez szükséges többletköltségvetést. Ez azt jelenti, hogy ha megszûnik valamelyik közalapítvány, akkor a pénzügyi fedezet kerüljön át az alaphoz, és ezzel az elkövetkezõben megnõne a Szülõföld Alap jelentõsége. A miniszterelnök megígérte, hogy ez így történik majd.
Lehet tudni, mely alapítványok szûnnek meg?
Errõl konkrétan nem beszéltünk, de ahogy én látom, az átszervezés érinteni fogja az Illyés Közalapítványt és több más közalapítványt, de hogy melyik szûnik meg és melyik marad, arról nem volt szó. Azonban úgy tûnik, hogy ez nem ebben az évben, hanem csak 2007-ben történne.
Beszéltek-e konkrét intézményt érintõ kérdésrõl?
A Sapientia Egyetemrõl beszéltünk, amely nagy költségvetési támogatást kap Magyarországról. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy az egyetemet továbbra is támogatják, de szeretnének a mostaninál szigorúbb minõségi követelményeket és szorosabb felügyeletet igényelni.
Csökkennek-e a támogatási összegek?
Mi azt kértük, hogy ne csökkenjenek, és ha valamelyik közalapítvány megszûnik, a támogatási keret kerüljön át a Szülõföld Alaphoz. Erre kaptunk ígéretet.
Véleménye szerint mennyire fontos az a miniszterelnöknek, a magyar kormánynak, hogy a nemzetpolitikába beleszóljanak a határon túli legitim szervezetek képviselõi?
Gyurcsány Ferenc kifejtette, hogy az elkövetkezõkben az RMDSZ-szel rendszeresen és kiemelten kíván konzultálni, valamint az RMDSZ-t tekinti a romániai magyarság egyetlen hiteles politikai képviseletének és ilyen értelemben a magyar kormány egyetlen partnerének.
Úgy tûnik, hogy a Máért teljes mértékben eltûnik a színrõl. Errõl beszéltek a miniszterelnökkel?
Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány szándéka az, hogy a konkrét döntések a kétoldalú megbeszélések, kapcsolatok nyomán szülessenek. Elmondtuk, hogy ezt megértjük és fontosnak tartjuk, rendben valónak tekintjük, hiszen minden határon túli közösségnek eltérõ és sajátos a helyzete. Azonban olyan fórumokra is szükség van, ahol együtt lehetünk mindannyian, ahol megbeszélhetjük a gondjainkat.
Lesz ilyen?
Vélhetõen növekedni fog a jelentõsége annak a parlamenti fórumnak, amely az elmúlt években kialakult – a Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fóruma. Ennek létrejönnek a szakbizottságai is, melyek keretében tudunk majd beszélni a gondjainkról. A miniszterelnökkel is beszéltünk errõl, ugyanakkor egyeztettünk Szili Katalinnal, az Országgyûlés elnökével is, aki a parlamenti fórum kezdeményezõje volt. Az RMDSZ részérõl Kelemen Hunor vett részt ezen az egyeztetésen.
Tehát biztos, hogy nem lesz többé Máért?
Konkrétan nem beszéltünk a Máértról, hanem arról, hogy egyetértünk azzal, hogy növekedjen a parlamenti fórum jelentõsége.
Az RMDSZ-nek vannak saját politikai prioritásai: kisebbségi törvény, autonómia stb. Ezek szóba kerültek?
Beszéltünk részletesen a román– magyar viszonyról. Elmondtuk, aggaszt minket, hogy Szlovákiában felerõsödött a nacionalizmus és nacionalista kormány jött létre. Romániában is vannak jelei a nacionalizmus felerõsödésének, a kisebbségi törvényt ismét elhalasztották. Kértük a magyar miniszterelnököt, hogy továbbra is támogassa politikai törekvéseink érvényesítését.
Hogyan értékeli az új nemzetpolitikát?
Nem hiszem, hogy már lehetne új nemzetpolitikáról beszélni. Lehet újat kidolgozni, lehet változtatni a nemzetpolitikán, de ez most fog kialakulni az elkövetkezõ idõszakban.
|
Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.
În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.
Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date în viitoare analize.
|
